Máris sokan háborognak Lázárék súlyos döntései miatt

(agrarszektor.hu)2016. május 10., kedd 11:45


Elégedetlenség kíséri a termelők körében a Miniszterelnökség döntéseit, amelyekkel a tárca nemrég meghatározta, kik nyerhetnek úgynevezett agrár-környezetgazdálkodási (akg) támogatásokat a Vidékfejlesztési Programban (VP). A gazdálkodók most szembesülnek azzal, hogy a minisztérium minden második kérelmezőt elutasított. A tárcának kényszerűségből kellett így határoznia, mert a beérkezett pályázatok támogatásigénye többszörösen meghaladta a VP-ben elkülönített környezetgazdálkodási pénzkeretet. A szintén nemrég elbírált ökogazdálkodási felhívásnál viszont szinte minden beadott kérelmet támogatni lehetett, mert itt az igények és a pénzügyi lehetőségek egyensúlyban álltak. Ugyanakkor a nyerteseknél is okozhat gondokat, hogy a Miniszterelnökség a pályázatokat későn bírálta el, ezért a termelők az idén nehezen vagy egyáltalán nem teljesíthetik egyes vállalt kötelezettségeiket, ha eddig a tárca döntéseire vártak.
 

Meghatározta a Lázár János vezette Miniszterelnökség azokat a ponthatárokat, amelyek alapján eldőlt, kik kaphatnak támogatásokat a Vidékfejlesztési Program agrár-környezetgazdálkodási kifizetéseinél – jelentette be egy minapi háttérbeszélgetésen Kis Miklós Zsolt, a tárca államtitkára. A minisztériumi döntések nyomán a kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a közelmúltban megkezdte a támogatási döntések elektronikus kiküldését, és a napokban is postázza a dokumentumokat a pályázatot benyújtó gazdálkodóknak.

Először azok kapnak támogatási okiratokat, akik valamennyi benyújtott pályázatukkal nyertek. Ezután azok következnek, akiknek legalább egy pályázata pozitív elbírálást kapott. Végül pedig azokat értesítik, akik nem nyertek támogatásokat a programban.

Az ötéves akg az egyik legnagyobb intézkedése a VP-nek, mivel e címen az irányító hatóságként működő Miniszterelnökség még tavaly októberben 159 milliárd forintra írt ki pályázatot. A tárca – szintén az elmúlt évben - külön 51 milliárd forintos felhívást tett közzé az ökogazdálkodás támogatására is, így környezetgazdálkodási kifizetésként összesen 210 milliárd forintra lehetett pályázni. Mindkét program célja végső soron a környezet állapotának megőrzése és javítása, amelynek érdekében a termelőknek többletkötelezettségeket kell vállalniuk, ezért pedig plusztámogatásokat kaphatnak.


A VP a 210 milliárdos forrásnál még több, összesen 240 milliárd forint akg-s és öko-s támogatást tartalmaz, amelyből előbbi 180 milliárd, utóbbi 60 milliárd forinttal részesedik. A Miniszterelnökség tavaly azért nem írta ki a teljes keretet, mert azt tervezte, hogy 2017-ben újabb forrásokra jelentet meg pályázatokat. Mára azonban eldőlt, hogy ebből semmi sem lesz, mert a múlt évi felhívásokra olyan mértékű volt a túljelentkezés, hogy a 240 milliárdos teljes összeg kimerült, sőt számos pályázót forráshiány miatt el kellett utasítani.

Kis Miklós Zsolt tájékoztatása szerint támogatási szempontból az ökogazdálkodási jogcím nem okozott gondot, mert ott az igények a pénzügyi lehetőségekhez igazodtak, így szinte mindenki nyert, aki ökopályázatot nyújtott be. Az agk-nál viszont pályázati dömping volt, vagyis ott a hatalmas érdeklődés jóval meghaladta a támogatási keretet.

A tavaly kiírt két pályázatra együttesen 510 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett, amelyből 448,5 milliárd az akg-ra, 62,3 milliárd az ökora futott be. Ebből kitűnik, hogy az ökogazdálkodási pályázatok meghaladták ugyan az 51 milliárdos kiírt összeget, de megfeleltek a VP-n belül elkülönített 60 milliárdos keretnek. Az akg-nál viszont csaknem háromszoros volt az igényi a 159 milliárdos megpályáztatott összeghez képest, és 2,5-szeres a VP-n belüli, 180 milliárdos teljes akg-s kerethez viszonyítva.


A Miniszterelnökség végül összesen 252,8 milliárd forint támogatásról döntött, amelyből az akg 190,5 milliárdot, az öko 62,3 milliárdot tett ki. Látható, hogy a tárca az akg-nál túlvállalta a maximális VP-s keretet is, az öko-nál pedig teljesen kimerítette azt. Ennek egyrészt az a magyarázata, hogy a nyertes pályázóknál szinte biztosan lesz lemorzsolódás. Emellett az ökogazdálkodási jogcímnél a minisztérium várakozásai szerint a nyertes gazdálkodók nem használják majd ki a teljes összeget a pályázat megvalósítási sajátosságai miatt, így a 240 milliárdos teljes VP-összeg fedezetet nyújthat a tényleges kifizetésekre.

A tárca az öko-ra benyújtott 3161 kérelemből 3142-t támogatott, amely 2203 nyertes gazdát jelentett. Az akg-nál azonban a beérkezett 24 143 kérelemből csupán 11 327 fért be a programban, és a pályázó 18 187 ügyfélből csak 9536 juthatott támogatáshoz, vagyis szinte minden második termelőt el kellett utasítani. Az akg-nál a pályázatokban szereplő mintegy 1,2 millió hektárból végül 441 466 hektár kaphatott támogatásokat, míg az öko-nál a termelők a kérelmekkel érintett csaknem teljes területre, 133 775 hektárra VP-s forrásokat vehetnek igénybe. Ez azt jelenti, hogy a Miniszterelnökség környezetgazdálkodási pénzeket összesen 575 242 hektárra fizethet a Vidékfejlesztési Programban. 

Az agrárszektor.hu értesülései szerint ugyanakkor a minisztérium elutasító döntéseit máris elégedetlenség kíséri a vesztes akg-s termelők körében, hiszen most több ezer pályázónak kellett csalódnia. Más arány adódik azonban az üzemméret alapján, mivel a nyertes agk-kérelmek 99 százaléka – az öko-nál pedig 98 százaléka - 300 hektár alatti gazdaságokhoz kötődik, tehát a kisebb termelők zöme részt vehet az akg-ben. Ezzel jelentősen változott a helyzet a 2007-2013-as vidékfejlesztési pénzek elosztásához képest, amikor az akg-s kifizetések is a nagyobb gazdaságok „pofára osztott, kiegészítő támogatásai” voltak, és csak néhány kis- és közepes termelőt vontak be a programba – fogalmazott a háttérbeszélgetésenGyőrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.


Egyes nyertes termelőknél is adódhatnak azonban mostantól gondok, mivel a támogatási döntések későn születtek meg. Ezért egyes programvállalások ésszerű és biztonságos idei teljesítése erősen kétséges lehet, ha a gazdálkodók – a sikeres pályázatban bízva - nem „előlegeztek meg” egyes munkafolyamatokat. 

Ilyen lehet például a szálas fehérjenövények termelése, amely a gyakorlatban zömmel lucernavetést jelent, de e növényt – a leginkább szokásos tavaszi telepítésekhez - április közepéig el kellett (volna) vetni, miközben a Miniszterelnökség az akg-s támogatásokról csak a közelmúltban döntött. Ez az idén 100 hektáros üzemméret felett okozhat igazán gondokat, mert itt az ötéves program minden évében meg kell lennie a vállalt lucernaterületnek, míg a kisebb gazdaságoknak e feltételt az öt év „átlagában” kell teljesíteniük.

Az elmúlt hetekben további tanácstalanságot okozott, hogy április 7-én megnyílt az MVH-nál a gazdálkodók számára az idei egységes agrár- és vidékfejlesztési támogatási kérelmek benyújtási lehetősége, de az akg-s pályázók nem tudták, nyertek-e vagy sem. A szankciómentes kérelembeadás eredeti határideje ráadásul május 17-én járt volna le, ezért is volt lényeges, hogy a Miniszterelnökség a ponthatárokat minél hamarabb megállapítsa.


A pályázati felhívás eleve azt tartalmazta, hogy a pályázóknak már január elsejétől úgy kellett gazdálkodniuk, hogy megfelelhessenek a programfeltételeknek – reagált az agrárszektor.hu művelési bizonytalanságokkal kapcsolatos felvetésére Kis Miklós Zsolt. Az agrártárca pedig menet közben döntött arról, hogy egy héttel, május 23-ig meghosszabbítjaaz idei támogatási kérelmek szakciómentes benyújtási határidejét, így a nyerteseknek most több idejük van az akg-s és az ökogazdálkodási kérelmek beadására is.

Az államtitkár szerint a Miniszterelnökség munkáját hátráltatta, hogy a pályázatok befogadását és feldolgozását végző MVH eredetileg március végére ígérte a szükséges adatok átadását, de a tárca akkor olyan adathalmazt kapott, amely nem volt alkalmas a döntéshozatalhoz. Csak április 15-20 alakult ki az az adatbázis, amely alapján a pályázatokról dönteni lehetett – tette hozzá Kis Miklós Zsolt.

Az MVH tevékenységét ugyanakkor az nehezítette, hogy a Miniszterelnökség tavaly december 31-ig meghosszabbította az akg-s és ökogazdálkodási pályázatok benyújtásának december 7-i, eredeti határidejét, ezért a feldolgozást is később lehetett elkezdeni. A pályázati határidő kitolására viszont a tárca szerint a termelők érdekében volt szükség, mert több idő kellett a pályázatokkal összefüggő területmérésekhez.

Az időzavart úgy lehetett volna megelőzni, ha a minisztérium korábban teszi közzé a környezetgazdálkodási pályázatokat a tavaly októberi időpont helyett. Erre azonban nem igazán volt lehetősége, mert Brüsszel csak az elmúlt év augusztusában bólintott rá a magyar Vidékfejlesztési Programra. Ennek oka pedig az volt, hogy a VP-ről szóló tárgyalások elhúzódtak, és a programtervet Magyarországnak menet közben át is kellett dolgoznia. Ezért végeredményben a vártnál hosszabb ideig tartó brüsszeli egyeztetésekre vezethető vissza, hogy az ötéves akg jogosultsági időszaka 2016. január elsején úgy kezdődött meg, hogy abban – egészen a közelmúltig – egyetlen nyertes termelő sem vehetett részt.



Forrás:
http://www.agrarszektor.hu/agrarvidek/maris_sokan_haborognak_lazarek_sulyos_dontesei_miatt.6058.html


Közösség:

A MAGYAR SZÜRKE SZARVASMARHÁT TENYÉSZTŐK EGYESÜLETE

mszte.hu