Fajta leírás

Fajta leírás


A magyar szürke fajta valamikor nagyon fontos gazdasági tényező volt az ország életében és nevezetes (lábon hajtott) exportcikk. A következő évszázadban utolérhetetlenül jó igás marha, igásökör előállító fajtaként tartották számon.

Amikor nem kel lett már az ökör sehol sem, más fajtával helyettesítve és keresztezve eltűnésre ítélték ezt a fajtát. Néhány lelkes szakember (minisztériumi előadó, gazdasági állattenyésztő és gulyás) együttes nem mindenben parancstisztelő tevékenysége kellett ahhoz, hogy a fajta fenn maradjon addig az időpontig, amíg már hivatalosan is eljutott odáig a magyar földművelésügy vezetése, hogy a régi háziállatokat, géntartalékokat fenn kell tartani, mint kulturális örökséget a távoli jövő számára. És valóban, a 144/1 Morgó illegálisan felnevelt hortobágyi tenyészbika még javában fedezett, amikor az a tisztviselő már nem volt hivatalban, aki a legerélyesebb utasítást adta a magyar szürke fajta felszámolására.

Valóban, Magyarországon már a hatvanas évek elején fel is merték a szakemberek a régi háziállat fajták értékét és így büszkén mond hatjuk, hogy hazánk a világon egyike a legelsőknek a géntartalékok meg mentésében. Ma már a genetikai sokféleség fenntartása fontos irányzat a világ állattenyésztésében, mind a tudományban, mind a gyakorlatban. Voltaképpen a XX. század második felében egyik legsikeresebb állattenyésztési, állatnemesítési tevékenységünk ez.

A mélypont óta a magyar szürke fajta megerősödött, létszáma arra a szintre nőtt, hogy okkal remélhetjük, „unokáink is látni fogják” ezt a szép és nemes szarvasmarha fajtát.