Az egyesületről


„Az egyesület célja: A magyar szürke szarvasmarha fajta tenyésztése, védelme, terjesztése, bemutatása, valamint értékes tulajdonságainak fejlesztése és hasznosítása a géntartalékok megőrzésének szabályai szerint. A fajtát nemzeti értéknek tekintjük, amelynek tiszta fenntartása a jövő érdeke.” 
 

RÉSZLET AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYÁBÓL:


Az 1960-as évekre drasztikusan lecsökkent a szürkemarha állomány. Megmentéséért a megmaradt gulyák tenyésztői, példa értékű összefogással, az utolsó pillanatban összeszedett, sokszor az akkori szabályokkal szemben menő tenyésztői munkát végezve megmentették a fajtát a kipusztulástól. Ennek a szakmai egyeztetésnek kiteljesedéseként 1982-től éves gazdatalálkozókat szerveztek, majd 1991-ben, mikor lehetőség nyílt rá, hazánkban civil szervezetként elsők között alapították meg a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületét. Az Egyesület ezt követően gyors növekedésnek indult, mára országos méretű, több száz aktív tagot számlál. 
 

FELADATAINK:

  • Törzskönyvi nyilvántartás vezetése
  • Szaktanácsadás
  • Génmegőrzés
  • Termékek piacra jutásának segítése
  • Hús eredetigazoló rendszer működtetése (SMS)
  • Szürkemarha Vigadalom szervezése
  • Kapcsolattartás a gazdákkal
  • Kultúra és Hagyományőrzés
  • Gulyásversenyek rendezése
  • Érdekvédelem
 

A MAGYAR SZÜRKE SZARVASMARHA FAJTA


„Egy vélt szakember Bécsben egyszer azt állította, hogy a fehér magyar marhának húsa nem ízletes és kemény. Épen Bécs az ellenkezőről győzhet meg bárkit, mert oly jó ízű finom húst, mint ott, kevés európai városban fogyasztanak, és az ott vágott összes marháknak igen tetemes részét hízott fehér magyar ökrök szolgáltatják. A fiatal magyar hízott ökör húsa, mint az 1885-ik budapesti állatkiállítás megdönthetetlenül bebizonyította, bármely fajtáéval versenyezhet, sőt azok, a kik a nagyon kövér húst nem szeretik, ennek fogják az elsőséget adni.” 
Az Osztrák- Magyar Monarchia írásban és képekben, 1888
 
Eredete bár pontosan nem ismert, de valószínűsíthetően a honfoglaló magyarsággal érkezett. A középkorban már bizonyítottan a Kárpát-medencében élő fajta. Szilárd szervezetű, szívós, színe rendkívül variábilis ezüst szürkétől a sötét daruszínig, szarva hosszú, változatos állású. Az 1800-as évekre a hazai marhaállomány 99%-a magyar marha volt (azaz szürke marha). Lábon hajtva az ország legnagyobb hasznot hajtó exportcikke, hazánk középkori fejlődésének mozgatórugója. A gépesítettség kezdetéig igásökörként meghatározó szerepe volt a szántóföldek művelésében. A gépesítettség széleskörű elterjedése és a szövetkezeti átszervezés halálra ítélte a fajtát. A mélyponton, az 1960-as években a hazai állomány mindössze 3 Állami Gazdaság gulyájára apadt (6 bika, 200 tehén). Megmentését a nemzeti érzésből eredő ellenállás jóérzése tette lehetővé, elszaporítását mai napig a gazdaságosságán felül a hazafias tudat segíti.
 
A fajta jelentősége napjainkban növekvőben van. Ellenálló, minőségi bio húst állít elő, kiváló borjúnevelő, magas genetikai és esztétikai értéket képvisel. Jó partner a haszonállat-előállító keresztezéseknél, béranyaként kiváló intenzív fajták szaporítására alkalmas. 
 

HASZNOSÍTÁS: 

  • Géntartalék, betegségekkel szemben ellenálló
  • Legelő karbantartás, kultúrtáj fenntartása
  • Hústermelés fajtatiszta állománnyal
  • Hústermelés haszonállat-előállító keresztezéssel
  • Egyéb értékesítési lehetőségek (bio hús, közvetlen értékesítés, termékelőállítás)
  • Béranyaként kiváló szaporasága és borjúnevelő képessége hasznosul.
 Az igényes, változatos formában történő genetikai értékőrzés állami feladat. Fenntartunk és megőrzünk egy olyan genetikai és kultúrtörténeti kincset, mely a magyarság sajátja és pótolhatatlan érték.

 
 

A Magyar szürke Hungarikummá vallása


2015. január 20. Javaslattevés
 
            A Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete 2015. január 20-án benyújtotta javaslatát a kiemelkedő nemzeti érték Hungarikumok Gyűjteményébe történő felterjesztéséhez. A javaslat címe: „Magyar szürke szarvasmarha”.
 
2015. április 24.  A Hungarikumok Gyűjteményébe kerülés
 
            Újabb értékekkel gyarapodott a Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár. A Hungarikumok Gyűjteményébe került legismertebb őshonos haszonállatunk, a magyar szürke szarvasmarha.
 
 
2015. december 2. Elismerő oklevél és a Hungarikum Díj átvétele
 
            A magyarság nemzeti értékeit ünnepelték 2015. december 2-án a Pesti Vigadóban megrendezett II. Hungarikum Gálán, ahol másodszor díjazták a hungarikumok képviselőit.
            Az elmúlt két évben – a Hungarikum Bizottság döntései alapján – a hungarikumok száma 25-ről 54-re emelkedett. A 29 új hungarikum képviselői, köztük Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete a gálaműsor részeként, ünnepélyes keretek között vehették át az elismerő okleveleket és a Hungarikum Díjat.

Csatolmányok

Eredetvédelem