LENDÜLETBEN A MAGYAR HÚSMARHAÁGAZAT

Mindig örömmel adunk helyet szakmai rendezvényeknek, ennek a tanácskozásnak pedig különösen örülünk, hiszen a húsmarhatenyésztési kutatásoknak és a témával kapcsolatos rendezvények szervezésének komoly hagyománya van a Georgikonon – hívta fel a figyelmet Dr Polgár J. Péter a Keszthelyen megrendezett III. Országos Húsmarhatenyésztési Tanácskozáson elhangzott nyitóbeszédében. A kar dékánja szerint a szarvasmarhatenyésztésben távlatos gondolkodás nélkül nem lehet messzire jutni, ezért is van annak jelentősége, hogy az ilyen tanácskozásokon elhangzottak milyen jövőképet rajzolnak meg a tenyésztők, állattartók fejében. Egy-egy ágazat sikere a külső tényezők mellett nagyban függ attól, hogy milyen szakmai tudással vannak az abban dolgozók felvértezve. Bízom abban, hogy a mai tanácskozással hozzá tudunk járulni a magyar húsmarhaágazat további sikereihez – fogalmazott Dr Polgár J. Péter.

Minden túlzás nélkül kijelenthető, hogy a magyar állattenyésztés legsikeresebb ágazata jelenleg a húsmarha szektor – állapította meg Dr Wagenhoffer Zsombor. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSz) ügyvezető igazgatója előadásában áttekintette a hazai húsmarha állomány létszámának és a szarvasmarhaágazaton belüli arányának alakulását az elmúlt 35 évben. Soha annyi húsmarha nem volt az országban mint jelenleg – jelentette ki a MÁSz igazgatója - ami egyrészt köszönhető az évek óta fennálló keresleti piacnak, másrészt az uniós és nemzeti költségvetésből fizetett, állatlétszámhoz kapcsolódó közvetlen támogatásoknak, valamint az állattartást megkövetelő állami földterület bérleti és értékesítési politikának. Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy az ágazat komoly szerepet tölt be a vidéki lakosság foglalkoztatásában – szögezte le a szakember.

A MÁSz tagszervezeteit képező 9 szarvasmarhatenyésztő egyesület közül hét fogja össze és irányítja a hazánkban megtalálható 14 húsmarha fajta tenyésztés-szervezését. A tenyésztőszervezetek által nyilvántartott 72 ezer tehén a hazai húshasznú tehénlétszám közel felét (48%) teszi ki, ez az állomány tekinthető a minőségi húsmarha előállítás alapjának, amelyre egy hosszútávon versenyképes ágazat építhető. A következő évek nagy feladata, hogy ez a mennyiségi fejlődés minőségi javulásba csapjon át, amelyben a tenyésztőszervezeteknek meghatározó szerepe lesz, ezért is fontos, hogy megerősödjön a nemzeti tenyésztés-szervezési rendszer - hangsúlyozta Dr Wagenhoffer Zsombor.

Mivel az állategészségügyi kérdések egyre fontosabb szerepet töltenek be az élőállat kereskedelemben, ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy hazánk megőrizze mentességét a bőrcsomósodás kórtól, valamint hatékonnyá váljanak az évek óta folyó mentesítési programok – figyelmeztetett Dr Abonyi Tamása NÉBIH Állategészségügyi és Diagnosztikai Intézetének igazgatója. A szakember bemutatta a bőrcsomósodás terjedését és a betegség kártételét, valamint egy esetleges járvány megelőzésének lehetőségeire hívta fel a figyelmet. Az igazgató a kéknyelv betegséggel kapcsolatban elmondta, hogy 2016-ban nem észleltek új kitörést és ha ez még egy évig így folytatódik, akkor az ország mentes státusza újra visszaállítható, ami különösen a húsmarha ágazat számára lenne előnyös a jelentős előmarha export miatt.

Szabó Ferenc professzor előadásában a genomika adta előnyökre hívta fel a figyelmet, amely a tenyésztésben különösen nagy segítségünkre lehet az állatok fiatalon (akár embrió korban) történő előszelekciójában, valamint egyes tulajdonságok (pl. szarvatlanság, tejtermelő képesség) kiszűrésében.

A húsmarha ágazatban még komoly fejlődési potenciál van mind az állatállományt, mind a minőséget tekintve – állapította meg Dr Márton István a Magyar Szarvasmarhatenyésztők Szövetségének társelnöke. A hazai húsmarhatartó gazdaságok átlagosan 42 tehenet tartanak, de ebben óriási a szórás, hiszen nálunk megtalálhatók a néhány tehenet tartó gazdaságok és a több száz, sőt az ezres állománnyal rendelkező tenyészetek egyaránt. A minőségi előrelépés alapja a tenyészállat kibocsátásunk növelése, amelyben a közvetlen támogatások minőséghez kötött súlyozásának lehetne komoly szerepe – mutatott rá a szakember. A növendék borjak döntő hányada exportra kerül. A célpiacok között a legjelentősebb Törökország, de perspektivikus export régiónak tekinthetők a közel-keleti és észak-afrikai muzulmán országok. Ezek mellett nem szabad elfeledkezni Szlovéniáról, Horvátországról, Ausztriáról, amelyek kicsit nyomottabb áron ugyan, de sokkal könnyebb feltételekkel vásárolnak tőlünk hízó-, és vágómarhát. 2020 után minden bizonnyal a jelenleginél kevesebb támogatással kell majd egy élesebb versenyben helyt állniuk a magyar húsmarhatartóknak, ezért is van döntő jelentősége annak, hogy a mostani többlet bevételét ki-ki mire fordítja – hívta fel a figyelmet Márton István.

A tanácskozás második részében a húsmarhatenyésztő egyesületek vezetői számoltak be az általuk végzett munkáról, céljaikról és az elért eredményekről.

Egyesületünktől Baracskay Lajos Elnök tartotta meg a szakmai beszámolót.

Forrás: allattenyesztok.hu



Közösség:

A MAGYAR SZÜRKE SZARVASMARHÁT TENYÉSZTŐK EGYESÜLETE

mszte.hu