Az ásványi anyag vizsgálatokkal kapcsolatban a mellékletben található cikket javasolták áttanulmányozásra.
A belső parazita vizsgálatokkal kapcsolatban a Nébih az alábbi módszertant javasolja:
A parazitológiai bélsárvizsgálatoknál általános szabály, hogy "Egy állatcsoport (gulya, nyáj) átlagos fertőzöttségének megállapításához a csoport egyedeinek kb. 10%-ából, de csoportonként legalább 10 állatból vett bélsarat kell megvizsgálni." (Kassai T.: Helmintológia, 2011).
Kérődzők esetében egy mintából három vizsgálat (felszíndúsítás, ülepítéses dúsítás, lárvaizolálás) végrehajtása szükséges. Az alábbi vizsgálatok elvégzését javasolja a NÉBIH, ami egyben a MÁSZ és NAK álláspontja is: tüdőférgesség, gyomor és bélférgesség, mételyfertőzöttség felderítése.
Javasolt laboratóriumi vizsgálati módszer: Lárvaizolálás + felszíndúsítás + ülepítés
50 egyed feletti állományok esetén: 50 egyedenként 1-1 legalább 25-30 grammnyi (evőkanálnyi) mintát kell gyűjteni az alábbiak szerint: 50 egyedből 5 egyedi bélsárminta begyűjtése, amiből elegymintát kell készíteni.
Például egy 200 db-os állomány esetén 20 egyedből (10%) javasolt bélsármintát gyűjteni, úgy, hogy ebből összesen 4 elegymintát készítenek. 50 egyed alatti állományok esetében 10 egyedi bélsármintából képzett egy elegyminta vizsgálata ajánlott.
Mivel a kiskérődző állatjóléti támogatás és az ehhez szükséges parazitológiai vizsgálatok is folytatódnak az elkövetkező években, így ezzel párhuzamosan kerül majd sor a húsmarhák parazitológiai vizsgálatára is. Ezért a NÉBIH hangsúlyozottan kéri, hogy a beküldő állatorvosok/állattartók a mintákat csak előzetes egyeztetést – amely minimum öt munkanappal előzze meg a tervezett mintaküldést – követően küldjék laboratóriumi vizsgálatra. Így elkerülhető, hogy a labor túlterheltsége miatti csúszások következtében a minta vizsgálatra alkalmatlanná váljon és meg kelljen ismételni a mintavételt. Fontos, hogy a minták beküldési időszaka ne néhány hétre korlátozódjon, hanem – a kiskérődző állatjóléti támogatáshoz hasonlóan – télen és tavasszal is több (pl. 3-3) hónapig tartson.
Javasolt mintavételi alapelvek:
A parazitás fertőzöttség megállapításához a frissen ürített bélsárminta vizsgálata a legalkalmasabb. Talajjal nem érintkező minták gyűjtése javasolt. A mintavételt a pihenő, fekvő állatcsoportok megmozgatását követően haladéktalanul el kell végezni lehetőleg minél nagyobb területről és minél több helyről. A friss bélsarat olyan jól zárható dobozba, tégelybe vagy nejlonzacskóba célszerű gyűjteni, amely alkalmas annak szállítására, és megakadályozza a bélsár kiszáradását. A bélsármintákat a gyűjtést követően minél előbb juttassák el a vizsgáló laboratóriumba. Ha erre nincs lehetőség, akkor a bélsármintát a laboratóriumba szállításig tárolják hűtőszekrényben 4-8 C°-on, de soha ne fagyasszák le. A bélsár kiszáradásának megelőzése céljából kevés vizet adhatnak a mintákhoz. A mintákat egyértelmű, lemoshatatlan, jól azonosítható jelöléssel kell ellátni.
A mintákat vizsgálati megrendelővel (kísérőirattal) kell ellátni, melyen fel kell tüntetni:
- Az állattartó nevét, címét, elérhetőségét (mobiltelefon, e-mail cím), FELIR azonosítóját
- Az állattartó telep nevét, címét, TIR azonosítóját (tenyészet kódját)
- A minták számát, azonosítóját, a mintavételre került állatok fajtáját, korcsoportját
- A beküldő állatorvos nevét, elérhetőségét (mobiltelefon, e-mail cím), FELIR azonosítóját
- A mintavétel időpontját
Kattintson ide: Ásványi anyag
A belső parazita vizsgálatokkal kapcsolatban a Nébih az alábbi módszertant javasolja:
A parazitológiai bélsárvizsgálatoknál általános szabály, hogy "Egy állatcsoport (gulya, nyáj) átlagos fertőzöttségének megállapításához a csoport egyedeinek kb. 10%-ából, de csoportonként legalább 10 állatból vett bélsarat kell megvizsgálni." (Kassai T.: Helmintológia, 2011).
Kérődzők esetében egy mintából három vizsgálat (felszíndúsítás, ülepítéses dúsítás, lárvaizolálás) végrehajtása szükséges. Az alábbi vizsgálatok elvégzését javasolja a NÉBIH, ami egyben a MÁSZ és NAK álláspontja is: tüdőférgesség, gyomor és bélférgesség, mételyfertőzöttség felderítése.
Javasolt laboratóriumi vizsgálati módszer: Lárvaizolálás + felszíndúsítás + ülepítés
50 egyed feletti állományok esetén: 50 egyedenként 1-1 legalább 25-30 grammnyi (evőkanálnyi) mintát kell gyűjteni az alábbiak szerint: 50 egyedből 5 egyedi bélsárminta begyűjtése, amiből elegymintát kell készíteni.
Például egy 200 db-os állomány esetén 20 egyedből (10%) javasolt bélsármintát gyűjteni, úgy, hogy ebből összesen 4 elegymintát készítenek. 50 egyed alatti állományok esetében 10 egyedi bélsármintából képzett egy elegyminta vizsgálata ajánlott.
Mivel a kiskérődző állatjóléti támogatás és az ehhez szükséges parazitológiai vizsgálatok is folytatódnak az elkövetkező években, így ezzel párhuzamosan kerül majd sor a húsmarhák parazitológiai vizsgálatára is. Ezért a NÉBIH hangsúlyozottan kéri, hogy a beküldő állatorvosok/állattartók a mintákat csak előzetes egyeztetést – amely minimum öt munkanappal előzze meg a tervezett mintaküldést – követően küldjék laboratóriumi vizsgálatra. Így elkerülhető, hogy a labor túlterheltsége miatti csúszások következtében a minta vizsgálatra alkalmatlanná váljon és meg kelljen ismételni a mintavételt. Fontos, hogy a minták beküldési időszaka ne néhány hétre korlátozódjon, hanem – a kiskérődző állatjóléti támogatáshoz hasonlóan – télen és tavasszal is több (pl. 3-3) hónapig tartson.
Javasolt mintavételi alapelvek:
A parazitás fertőzöttség megállapításához a frissen ürített bélsárminta vizsgálata a legalkalmasabb. Talajjal nem érintkező minták gyűjtése javasolt. A mintavételt a pihenő, fekvő állatcsoportok megmozgatását követően haladéktalanul el kell végezni lehetőleg minél nagyobb területről és minél több helyről. A friss bélsarat olyan jól zárható dobozba, tégelybe vagy nejlonzacskóba célszerű gyűjteni, amely alkalmas annak szállítására, és megakadályozza a bélsár kiszáradását. A bélsármintákat a gyűjtést követően minél előbb juttassák el a vizsgáló laboratóriumba. Ha erre nincs lehetőség, akkor a bélsármintát a laboratóriumba szállításig tárolják hűtőszekrényben 4-8 C°-on, de soha ne fagyasszák le. A bélsár kiszáradásának megelőzése céljából kevés vizet adhatnak a mintákhoz. A mintákat egyértelmű, lemoshatatlan, jól azonosítható jelöléssel kell ellátni.
A mintákat vizsgálati megrendelővel (kísérőirattal) kell ellátni, melyen fel kell tüntetni:
- Az állattartó nevét, címét, elérhetőségét (mobiltelefon, e-mail cím), FELIR azonosítóját
- Az állattartó telep nevét, címét, TIR azonosítóját (tenyészet kódját)
- A minták számát, azonosítóját, a mintavételre került állatok fajtáját, korcsoportját
- A beküldő állatorvos nevét, elérhetőségét (mobiltelefon, e-mail cím), FELIR azonosítóját
- A mintavétel időpontját
Kattintson ide: Ásványi anyag