Emberségből Példát

Feb 24 2016
„Nem mindig lehet megtenni, amit kell,
de mindig meg kell tenni, amit lehet.”
Bethlen Gábor

Az „Eleven örökség” szóösszetételt a magyar állattenyésztési szaknyelvben könyvével meghonosító és rögzítô, kiváló gyakorlati kutató és oktató születésének évfordulójára készült ez a kitûnôen szerkesztett összeállítás, amelyet hazai és külföldi pályatársai, barátai, tanítványai, tisztelôi írtak elismeréssel, és ami ennél is többet jelent: szeretettel. Mert Bodó Imre nemcsak az állattenyésztés valamennyi ágának kiváló ismerôje, kutatója, oktatója, hanem sokoldalú mûveltséggel rendelkezô, közvetlen társalgó, a közéletben aktív, véleményét mindig vállaló és mellette érvelô, hiteles EMBER. Ez utóbbi a jelen idônkben egyre ritkábban találó fogalom, azonban ô abból a biztonságos családi háttérbôl merít naponta, nyolcvan évesen is erôt, amelybe beleszületett, majd amelyet feleségével közösen, hét gyermeküket fölnevelve kialakitott, s amelyben ma is megéli annak megtartó erejét. E sorok írója már ifjúkora óta ismeri az ünnepeltet: nagyszerû lovaglótanár édesapja oldalán, a régi Tattersall telepén láthatta minden „eleven” iránti érdeklôdését, majd folyamatosan kibontakozó tehetségének hazai és nemzetközi kiteljesülését és fáradtságot nem ismerô buzgósággal végzett munkáinak méltó elismerését. Talán a nem titkolt elfogultság jeleként szabad rögzítenem, hogy a Széchenyi István Lovas Emlékérem alapítójaként, 1989-ben annak elsô kitüntetettjéül Bodó Imrét jelöltem meg. Ezt a ma már alig ismert szakmai elismerést számos, jóval magasabb értékû kitüntetés, illetve hazai és nemzetközi tisztségek követték, és követik a mai napig. Bodó Imre méltán foglal helyet a magyar állattenyésztôk nagyjainak sorában.
 
Budapest, 2012 ôszén
Válogatott közlemények
DR. FEHÉR DEZSÔ
a Magyar Állattenyésztôk Szövetsége
Állattenyésztés-történeti Szakbizottságának
tiszteletbeli elnöke